Gabor Muray » Blog

Masthead header

A year ago we had a baby girl. A miracle happened and embraced me warmly: a wonder like a refraction flashing each moment of looking forward to the birth of the baby in genuine and completely different colour tones.

I was an observer, I saw, felt and experienced how my woman was turning into a mother.

At that time it was marvellous to see autumn colours fading and that winter arrived. In this frozen world the time slowed down, and ordinary days vanished into the distance, our existence became solemn and transformed into the sublime. Réka, stepped into another dimension, into their own world with the baby, where nothing mattered, but the initiation of the new life of our small creature. She evokes those days like this:

“It all starts with initiation” – they said. I can still recall that the rituals of initiation would be difficult, and I would fight especially with my ego, and no mother-to-be could get away from that transformation. It turned everything topsy-turvy. Therein lay its beauty! All this I heard, but I did not feel the weight of words, only noted them. Then I sat there in some ethereal, floating space on the edge of the hospital bed and watched her. I stared at her every day, every minute for weeks while levitating between ups and downs, in tears, in one thousand doubts and feeling indescribably happy. 

As to rituals of initiation… I have already learnt that they will never end.

 To get dissolved in this magic role of mediating creation – to become a mother is a kind of Karmic adventure of a lifetime.

We left behind the city, the crowd, the floods of information and I took photos on film about the silence, the wait, the arrival of our baby as well as the birth of a mother, and via this maternal metamorphosis, how a family has emerged.

• • •

Áldott napok – Egy anya születése.

 

Egy évvel ezelőtt kislányunk született. Körülölelt a csoda: a gyermekvárás mindent új fénytörésben mutató csodája. Egyfajta megfigyelőként néztem, láttam, éreztem, ahogy a nőm anyává válik. És olyan jó volt, hogy az őszi színek közben elhalványulnak, és beáll a tél. Ebben a fagyott világban az idő lelassult, a hétköznapok távolivá váltak, a létezésünk ünnepélyessé, emelkedetté vált. Réka átlépett egy másik dimenzióba, ahol csak ő meg a baba van a világon, ahol semmi más nem fontos többé, csak a beavatás.

Ő így emlékszik erre a két hónapra:

„Mondták, hogy beavatással kezdődik. Az is rémlik, hogy a beavatás nehéz, hogy főleg önmagaddal vívsz küzdelmet, és nem lehet megúszni. Felforgat, átlényegít. Ettől szép.

Mindezt hallottam, de a szavak súlyát nem éreztem, épp csak zárójelben megjegyeztem.

Ott ültem aztán valami éteri térben lebegve a kórházi ágy szélén, és néztem őt. Néztem minden nap, minden percben, fentek-lentek között libikókázva. Könnyek között, ezer kétséggel, leírhatatlanul boldogan.
Szóval beavatás.

Már tudom, soha nincs vége.

Médiummá oldódni a teremtésben – anyává születni. Karmikus kaland egy életen át.”

Magunk mögött hagytunk a nagyvárost, a tömeget, az információözönt. Filmre fotóztam a csendet, a várakozást, a babánk érkezését és azt, hogy megszületik egy anya, és az anyával egy család is.

 

• • •

Shot on medium format & 35mm Kodak film.
Dev/Scan: Carmencita Film Lab

© Gabor Muray Photography
Budapest
2015-2016

Music: Bon Iver – Beach Baby
© Bon Iver © Justin Vernon
http://boniver.org/store/uk

(Sometimes songs get a different meaning.
I chose this track from Bon Iver owing to its beautiful mood, which we really love and feel,
and not because of the lyrics.)

 

Be still, my heart, these great trees are prayers.
Légy csöndben szívem, ezek a nagy fák – imádságok.
(Tagore)

Kodak film.
Medium format.
Dev/Scan: Carmencita Film Lab

© Gabor Muray Photography
Sopron–Budapest
2015

Scroll down for English version!

Hömpölygő folyam, őstermészet, béke – jó, hogy vannak még szigetek, ahol háborítatlan a nyugalom. Hú, hányszor is adott menedéket már a Duna-part, amikor ki akartunk szakadni a nagyváros mókuskerekéből. Évek óta, ahányszor a legkedvesebb búvóhelyünkre menekültünk, arról álmodoztam, hogy egyszer természetes és meghitt menyasszonyi sorozatot fotózok majd, kizárólag filmre. 

Jó ideje kerestem a társakat ehhez a vízióhoz, mire végül összeállt a csapat – a kreatívok, akikkel fél szavakból is megértettük egymást. Mindannyiunkat ugyanaz motivál, ugyanazt szeretnénk a magunk eszközeivel létrehozni: időtlen szépséget. Hálás vagyok nekik, hogy a közös energiánk és a helyszín ereje segített egy régi álmot valóra váltani! A menyasszonyi báj egyszeri, mégis örök ünnepélyességét, a Dunakanyar erőteljes hangulatát egy egyszerre luxust és természetességet sugárzó sorozatban szerettem volna megmutatni. Színekben, kiegészítőkben meg akartam ragadni a a finomság és a vadság harmóniáját, amit a fövenyen üldögélve esténként itt annyira érezni.

Romantic river banks and unspoilt nature – these landscapes flank Europe’s mighty lifeline, the Danube River. I have an absolute favorite spot on an island in the middle of the river, not far from Budapest. Gosh, I spent there so many hours just reading a book, hanging around with friends, or even dreaming of a beatiful bridal session!

I have a heart for inspiring co-operations with talented folks, and finally I found a team with wonderful hungarian creatives speaking the same language aesthetically. All members of the team are bound by their passion for creating timeless beauty. I’m so grateful that these guys and the magical location made for a good lot of shooting dreams come true. We wanted to create a luxuriant yet modern atmosphere that combines the most ethereal bridal elegance with the magical charm of the Danube Bend. Our aim was to capture the harmony between feminine beauty and nature, softness and wilderness. For that purpose our stylist, the talented Niniche (Tímea Magyarkúti, see below) combined smooth purple and muted mallow tones with green and golden brown accents. However she of course could not know that even the twiglight would play for us that day with creamy pink and purple colors.

Styling: Niniche – Nature Inpired Events by Tímea Magyarkúti | Szervezés – Organizing & assisting: My dearest, Réka Klementisz | Virág – Flowers: Fű-Fa-Virág | Haj – Hair: Brigi Uhercsik | Smink – Makeup: Makeup by Ditta |  Menyasszonyi ruha – Wedding Dress: Sára Bálint Knit/Wear | Kalligráfia – Paper goods & calligraphyThe Fanatic Calligrapher |  Torta – Wedding Cake: Kinga Szász / Tooo Much | Csúcsbor – Luxury wine: Szepsy Tokaji Aszú 6 Puttonyos 2003 | Jegygyűrű – Jewellery: Affianced | Modell – Model: Ágnes Kajári / Art Models | Helyszín és infrastruktúra – Venue & location: Rácz Lajos / Rácz Fogadó és Kert | Labor – Film lab: Carmencita Film Lab, Valencia.

 

100% film photography
Mamiya 645, Nikon F100 | Kodak Portra 400, Kodak Portra 160

© Gabor Muray Photography

Nóra and Dani, a nice couple behind the brand, INK Letterpress are two of those people we recently got to know and fell in love with their incredible job, the beauty of letterpress, the way it reflects the values of slow. Scroll down for English version!

Legkésőbb a slow mozgalom elterjedése óta tudott, hogy lassan élni legkevésbé sebesség dolga. Tudatállapot. Életforma. Még akkor is így van ez, ha a felpörgetettségben elfelejtjük, igenis van választásunk, kiszállhatunk a mókuskerékből, ha így döntünk. Munka közben, úton-útfélen egyre gyakrabban találkozunk olyanokkal, akik osztják ezt a meggyőződést, igyekeznek a számukra valóban fontos dolgokra összpontosítani, és élvezni azt, amit éppen csinálnak.

Nóra és Dani, a kézi magasnyomással foglalkozó INK Letterpress műhelyt alapító pár, a velük való találkozás volt az utóbbi időben az egyik legszebb megerősítő slow-élményünk. Beleszerettünk a munkájukba, a magasnyomásba, abba, ahogyan az ő napi gyakorlatukban a lassúság filozófiája testet ölt. Szenvedéllyel állnak a legapróbb részletekhez, éltetik és szeretik a papíralapú kultúrát ebben a digitális korban.

Pesti műhelyükben ugrottunk be hozzájuk, hogy készítsenek nekünk egy posztert. Valami egészen másmilyet. Munka közben meséltek anyagok találkozásáról, arról a kihívásról, ahogy a magasnyomás folyamatában egy darab papírból egyszeri és megismételhetetlen alkotás születik.

Mindez legkevésbé a technológián múlik. Minden egyes darab papírt legalább ötször vesznek kézbe, mielőtt a print elkészül. A titok valahol ebben a lassú törődésben rejlik: szavakkal le nem írható, csak érezhető, amikor az ember a végeredményt megtapintja, megszagolgatja. Sosem születik két egyforma darab papír.

Anyagok találkoznak és keverednek. Ennyire egyszerű, azt mondják.
És igen. Ettől ennyire másmilyen.

Nóra and Dani, the nice couple behind the brand

At least since the spreading of the slow movement and the basic recognition behind it more and more of us know that slow is not a speed. It’s a mindset most of us somehow lost. As a result of our busy lifestyles, we often forget that we actually have a choice of how to live. On our way we more and more often run into people who share that deep realization and try to focus on what’s really important in life and enjoy everything they do.

Nóra and Dani, a nice couple behind the brand, INK Letterpress are two of the people we recently got to know and fell in love with their increadible job, the beauty of letterpress, the way it reflects the values of slow. We are happy to see through their works that the passion for the craft, meticulous attention to detail and the appreciation of print thrives & remains alive.

We visited them at their base in Budapest and asked them to print a poster for us. Something completely different. While printing they told us about their passion, how they love watching the fusion of materials each day. The challenge to turn any piece of paper into a valueable object. They believe that it’s much more than just the technology. When working with these old machines, you touch every piece of paper at least five times, until you get a finished print. This is what makes it truly special.

This is what you can not explain, but certainly feel, when you touch a letterpress print.

Most of the cases they design their prints on computer, and as they explained it’s hard to compare what they can see on the screen, and what one can touch in the end on the paper. The fusion of the paper and the ink makes some magic. You never have the same results. Materials meet, and melt together.

It is that simple. And yes. It is definitely something completely different.

Text: Réka Muray-Klementisz

Letterpress: INK Letterpress, Budapest,
100% film. Dev/Scan: Albert Roig, Carmencita Film Lab

© Gabor Muray Photography
Budapest
2015

…and now for something completely different:

Berlin is the silhouette of the emblematic TV tower, the amazing park life, streets packed with bars and cosy cafes, premium roasters, a metropolis with thriving electornic party scene, where retro and luxury, abandoned and modern perfectly coexist. An inspiring, vibrant, liberated city with thousand faces. Everyone, who has been to the German capital once has his/her own Berlin. But one thing is for sure: Berlin is the least german island in the heart of Germany.

My love to Berlin has already a history, as we spent last spring in Berlin-Kreuzberg. We discovered the district and the city day by day, and every day had some surprises in store. After only a month we felt like home, we found our favorite places, and enjoyed the spaciousness, the amazingly inspiring air of this very green metropolis. And then, coincidently my beautiful journey with film photography has restarted exactly on a sunny spring day in Berlin. I didn’t know, that one year later this journey will lead me back here…

FIND Berlin in February – with Film Is Not Dead pope Jonathan Canlas – was again a freakin cool experience. Not only because of the incredible amount of knowledge, but also the wonderful people. Jon & the Carmencita Film Lab team are in the forefront of creating a family out of European film photographers who can count on eachother, who are eager to meet again and have a belief in common for sure: that they can make the world more wholehearted, natural and beautiful. We made some couple sessions with voluntary model couples in this spirit. And yesss, love was in the air all around despite the cold weather.

Then later we visited again our favorite places, now putting aside the constraint of the need to see everything. And so it was perfect. Berlin becomes only feel at home, if you find yor own island in the huge multikulti crucible.

Fellow film photographers Hanke Arkenbout & Ben Walker

The center of our personal island is definitely Paul-Lincke-Ufer (named after Paul Lincke the composer of operattas and songs such as Glow worm and of the anthem of the city Berliner Luft), the street running along the Landwehr Canal in the vibrant Kreuzberg quarter of the city. Those lovely places and tiny details everywhere around: GipfeltreffenFive ElephantFräulein Wild… Our everyday activity in Berlin was actually: testing cozy cafes. You just can’t get enough. This time we found a beautiful new corner even on the notorious Oranienstrasse, the Voo store with lots of must have books and first class coffee.

Every time I think of Berlin I see ourselves sunbathing on the riverbank, feeling relaxed, full of plans and thoughts, ready to make dreams come true.

Du bist so wunderbar, Berlin…

Text: Réka Muray-Klementisz & Gábor Muray

Organizing & Workshop: Jonathan Canlas & Albert Roig | Film Is Not Dead, Carmencita Film Lab
Dev/Scan: Carmencita Film Lab
© Gabor Muray Photography, 100% film
Berlin-Budapest
2015